Róma a Marson - Könyvkritika
2021. június 24. írta: szaffipolca

Róma a Marson - Könyvkritika

Pierce Brown - Vörös ​lázadás

img_6174.JPGRégóta terveztem, hogy belevágok ebbe a sorozatba, de a sci-fi teljesen kívül esik a komfortzónámon, plusz, pontosan azt a témát boncolgatja, amitől rettegek, azaz, mi fog történni a jövőben. Végül egy csodás art inspirált az elolvasására.

A távoli jövőben járunk, a Marson. Az emberiség felélte a Földet, ennek következtében számos új területet kellett elfoglalnia a túlélés érdekében a Naprendszerben. Megismerkedünk főszereplőnkkel Darrow-val, aki lent, a mélyben végez fúrómunkát. A felszínt még soha nem látta, és abból, amennyit tud, éppen azon dolgozik, hogy az emberiség élni tudjon a Mars felszínén is. Az életüket szigorú törvények szabályozzák, melyek megszegése akasztáshoz is vezethet. Egy ilyen eset indítja el főszereplőnket egy rögös úton, ahol népe, a Vörösök felszabadításáért küzd. A Marson ugyanis szín szerinti kasztok darabolják a társadalmat, az övé pedig a piramis legalján helyezkedik el. A gyász és a szabadságra vágyódás hajtja előre Darrow-t, aki hamar az ellenség közelében találja magát. Ez esetben az Aranyak mellett.

Bár a sorozat körüli rajongás óriási, nekem mégis akadt számos kivetnivalóm a történetben. Az ötlet és a történet mozgatórugója zseniális, de a részletek kidolgozottsága egyáltalán nem alapos. A leírások hiányossága zavaró, illetve, ha az ember egy új bolygón találja magát a Föld helyett, elvárja, hogy legyen némi elképzelés a látképről, így téve hitelesebbé a történetet. Azontúl, hogy a főszereplő a ritkásabb gravitációt többször is említi, aminek elvileg nála megszokottnak és alapnak kellene lennie, hiszen nem tud mihez viszonyítani, nem esik szó arról, hogyan alakította ki az ember a légkört élhetővé. Persze, ha lenne erre megoldás, már rég tornyok magasodnának a Marson, de a műfaj mozgatórugója a fantázia, így bármi belefért volna. Többször esett szó az évszakok váltakozásáról. Tél… Tavasz… Ez hogy alakult így, ezen a bolygón? Évek. Földi években mérnek. Miért? Folyton zavartak ezek a hiányosságok, kényelmesnek éreztem ezt a megoldást, hogy az író csak beleírta a szereplőit egy másik bolygó felszínére, eltussolva annyival, hogy meg van oldva az atmoszféra, de nincs semmi izgalmas magyarázat a részletekről, pedig ez magasabb szintre emelhette volna a szememben a kötetet. Zavaró volt számomra az is, hogy nem volt semmilyen adat, legalábbis én nem emlékszem rá, hogy lett volna, hogyan alkalmazkodott az emberiség ilyen hamar a Mars adottságaihoz, időjárásához, ami valljuk be, nem túl meleg. A jövő technológiája bár fejlett, kétlem, hogy mégis annyira az lenne, hogy egy teljes bolygó környezeti adottságait felülírja. Az író a Marson sem tudott elszakadni a Föld sajátosságaitól. A történet szempontjából teljesen lényegtelen volt a bolygó, játszódhatott volna a Földön is, ugyanezzel a manipulációval. Nem volt értelme ebben a formában.

A cselekményszál emlékeztetett egy régi stratégiai játékra, ahol várakat kellett bevenni, seregeket küldeni élelemért, bányák elfoglalásáért, felderítésre stb… Ez a része nagyon tetszett, mert rendesen megmozgatta az agyamat, sok politikai, stratégiai és operatív döntést kellett meghoznia a szereplőknek. Rengeteg szereplőnek. Néha elvesztettem a fonalat, ki kicsoda, ki kinek az ellensége, ki melyik házhoz tartozik, vagy tartozott. A cselekmény sokszor ugrál oly módon, ahol részletezést kívánna egy fontos esemény, ott fél oldal alatt lezajlik például egy vár bevétele, ahol lehetne pörgősebb, ott pedig rettenetesen vontatottan haladunk előre.

A karakterek kidolgozottsága alapos, a főszereplő kedvelhető, a barátai szintén. Darrow célja tiszta és önzetlen, de sok önző döntést kell hoznia az események során. A fejlődése látványos, a célja végig változatlan.

Az írói stílus lendületes, könnyed és olvasmányos, alapvetően ezt a könyvet kifejezetten pasis könyvnek titulálnám, főleg a témaválasztás miatt, persze nőknek is ugyanúgy érdekes és izgalmas lehet.

Összességében többet vártam ettől a könyvtől, ha kaptam volna egy adagnyit abból a részből, ami egy kis kutatómunkát vont volna maga után, és a megfelelő részeket kifejtette, a lényegteleneket lerövidítette volna, maximális lenne a rajongásom, de maradt egy kis keserű utóíz a számban a kötettel kapcsolatban. A folytatás érdekel a történet miatt, de nem tudom, rá bírom-e magam beszélni a folytatására.

 

Adatok

Pierce Brown - Vörös ​lázadás
Eredeti cím: Red Rising
Kiadó: Agave könyvek
Oldalszám: 432
Fordította: Török Krisztina

A bejegyzés trackback címe:

https://szaffipolca.blog.hu/api/trackback/id/tr9016603244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása