Sohaföldön jártam - Könyvkritika
2021. augusztus 04. írta: szaffipolca

Sohaföldön jártam - Könyvkritika

Julie Kagawa – Vaskirály

img_7990.JPGTündérek, egy letűnt kor szellemei, akik a mesékből és legendákból teremtődtek, majd éltek hosszú éveken át. A világuk veszélyben, mert a modern kor vívmányai egy új, elpusztíthatatlan és kegyetlen fajt hoztak létre, tele ridegséggel, fémmel és erőszakkal. Tökéletesen letükrözi a történet világunk alakulását, eltűnnek az erdők, vele a vad természet, a helyükre pedig fémszerkezetes épületek kerülnek, gyárak, szennyezés. A világ pusztul, és vele együtt minden, amit a természet éltet.

A vaskirály című könyv egy csodás, új borítóval került újra nyomdába, ezzel vonva magára a figyelmem. Amikor elolvastam a fülszöveget, nyomban felkeltette az érdeklődésemet, hiszen mikor tudtam én ellenállni egy tündérmesének? A címe is érdekesnek tűnt, mindenképpen bele akartam kóstolni ebbe a világba.

A kötet főszereplője Meghan Chase, aki nem találja helyét sem otthon, sem az iskolában. Eltűnt édesapját hiányolja, próbálja elfogadni mostohaapját, miközben édesanyjával és féltestvérével jó viszonyt ápol. Bohókás barátjára viszont mindig számíthat, így amikor a kisöccse, Ethan egy napon furcsán kezd viselkedni, ez a bizonyos jóbarát fedi fel létének egy titkos darabkáját, mely választ ad minden eddigi megválaszolatlan kérdésre. Meghan Sohaföldön találja magát, útnak indul, hogy megmentse öccsét, és visszatérhessenek a halandók világába.

A tündérek birodalma veszélyes és rejtélyes. A béke csak egy hajszálon múlik királyságok között, egy rossz mozdulat, egy ferde tekintet és háború törhet ki. A könyv ezt a birodalmat és a Vaskirály feltűnését mutatja be, miközben Meghan rengeteg áldozatot hoz, a szívét adja valakinek, barátokat szerez és emlékeket veszít el, hogy testvérét visszakapja.

img_7989.JPG

A könyv elolvasása után vegyes érzések maradtak bennem, ugyanis ez megint csak egy olyan könyv, amire azt tudom mondani, hogy lehetett volna elképesztően jó is, de kimaradt a só és a bors, így csak jó lett, de mégis hiányos. Besorolás alapján ifjúsági könyvnek mondanám, attól függetlenül, hogy a főszereplő 16 éves, nem érződik annyinak, és a történet sem indokolja a 14 éves kor feletti ajánlást, bár nem tudom pontosan milyen szempontok alapján határozzák meg egy könyv korbéli besorolását, de szerintem ezt olvashatják fiatalabbak is.

Mi az, ami miatt úgy érzem, nem lett tökéletes? Egyrészt, a főszereplő személye kiforratlan, ami nem baj, ha az ember lánya 16 éves, viszont nincs benne spiritusz, nem erőteljes, inkább csak tengődik. Nem tudom pontosan, ki viszi hátán a történetet, de biztosan nem ő. Robbie, a jóbarát már viszont egy kifejezetten érdekes és különös karakter, remélem a folytatásban több szerepet kap. A harmadik főszereplő Ash, a Téli udvar hercege, aki hideg és különös, az érzelmei pedig percenként változnak. Utóbbi miatt le kellett vennem egy fél csillagot az értékelésből, ugyanis a szereplők érzelmi változásai és azoknak hevessége oly mértékben és időpontokban változott, ami felfoghatatlan volt számomra. Túl hamar alakultak ki mély érzelmek indokolatlanul.

A másik zavaró tényező a könyv nyelvezete és stílusa. Végig úgy éreztem, mintha két külön személy írta volna a könyvet. A régies nyelv váltotta a modern kor nyelvezetét, ami nem baj akkor, ha a tündérek előbbit használják a halandók utóbbit. Viszont itt személyen belül váltakozott a nyelvhasználat, és így zavarosnak érződött. Nem tudom, ez fordítási hiba, avagy sem, mindenesetre sajnos szerkesztési hiányosságokat is találtam. Ez többször megakasztotta az olvasást nálam, néha magyarról magyarra kellett fordítanom.

A cselekményszál levezetésében voltak még apróbb észrevételeim, néha túl sok mindent akart az írónő egyszerre átadni és húsz-harminc oldalon annyi információt tár az olvasó elé, ami száz oldalt is kívánt volna. Szerintem ennek a történetnek még kellett volna nagyjából százötven oldal, hogy szépen ki tudjon mindent bontani, a tájleírásokat, az érzelmeket, bizonyos cselekmények részletezését.

img_7988.JPG

A negatív vonások ellenére rengeteg dolog tetszett a kötetben. Egyrészt, az alap koncepció szerintem rendkívül ötletes és fantáziagazdag. Jól kitaláltnak és logikusnak tűnik, külön érdekesnek találom a valósággal vont párhuzamot. Megjelenítette a legtöbb meséből már egyébként is ismert fajt, mitikus lényt és tulajdonságot. Szépen összekötötte az emberek és a tündérek világát. A könyv végére egyébként szépen beérett a főszereplő is, így azt gondolom a folytatásban már egy jóval határozottabb szereplőt kaphatunk, abszolút érezhető volt a karakterfejlődés. Meghan egyébként rendkívül jószívű és csupa jóság, pont a naivitása sodorja mindig veszélybe.

Akik szeretik a tündérmeséket, semmiképp ne hagyják ki ezt a könyvet, mert a történet mögött fontos mondanivaló lapul. Egy kicsit visszatérhetünk gyerekkorunk kedvenc lényeihez, elmerenghetünk a világ történésein és aggódhatunk Meghan sorsa miatt.

Értékelés: 3,5/5

A könyvet itt vásárolhatjátok meg.

Köszönet a recenziós példányért a Könyvmolyképző kiadónak!

 

Adatok

Julie Kagawa – Vaskirály
Eredeti cím: The Iron King
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 376
Fordította: Borbás Mária

A bejegyzés trackback címe:

https://szaffipolca.blog.hu/api/trackback/id/tr8316643798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása